|
Charles Harper és Bryan LeBeau "Társadalmi változás
és vallás Amerikában: Túl a szekularizációs
paradigmán" ("Social
Change and Religion in America: Thinking Beyond Secularization") c.
nagyívû tanulmányának fõ tétele,
ahogyan az a bevezetõ és a befejezõ bekezdésben
megfogalmazódik: "A késõi 19. és a korai 20.
század klasszikus társadalmi gondolkodói, ha nem is
egyképpen, de mindannyian úgy gondolták, hogy a modern
intézmények térnyerésével a vallás
vagy eltûnik, vagy fokozatosan meggyöngül - ebben állt
a ‘szekularizációs tézis'... Ezzel szemben a bizonyítékok
széleskörûen és világosan mutatják,
hogy a vallás sehol sem tûnt el, noha mindenütt megváltozott.
Azok számára, akik a modernizáció kísérõjelenségeként
a vallás meggyöngülésére számítottak,
az utóbbi meglepõen elevennek és társadalmilag
elõtérben állónak mutatkozik. Ez különösen
igaz Amerikában, de a világ legtöbb más részén
is, ahol a vallás változatlanul a kialakulóban lévõ
globális rend s annak konfliktusai erõteljes tényezõje.
A szekularizációs tézis leginkább Nyugat-Európának
azokon a tájain tûnik igazolódni, ahol az egyéni
vallásosság radikálisan átalakult. ... ...
A felekezeti és bürokratikus vallásosság gyöngülni
látszik. Egészében úgy ítéljük,
hogy mikro-szinten a vallás újraéled és újjáalakul,
hogy új és történelmileg példa nélkül
álló jelenségek keletkeznek a leginkább makro
(globális) szinteken, miközben az összekötõ
(nemzeti, új ‘középhatósugarú') formák
és struktúrák továbbra is fontosak, ám
olyannyira jelentõsen átalakulnak és újjáformálódnak,
hogy azt egyesek hanyatlásnak tekintik. ... Ezek a folyamatok óhatatlanul
az általunk ismert vallási formák számottevõ
mértékû elenyészéséhez vezetnek,
de nem a vallás elenyészéséhez."
|