Elsõ elõadás

VALLÁS ÉS NEUROLÓGIA

Bevezetés: ez a kurzus nem antropológiai, de személyes tanúságokkal-dokumentumokkal foglalkozik - Ténykérdések és értékkérdések - Tényszerûen a vallásosak gyakran neurotikusak - Az orvosi materializmus ezen az alapon veti el a vallást; e megközelítés bírálata - Annak az elméletnek a cáfolata, miszerint a vallás szexuális eredetû - A szellemi állapotoknak mindenkor idegrendszeri alapjuk van - Jelentõségüket nem eredetük, hanem gyümölcseik értéke adja - Az érték három kritériuma; az eredet mint kritérium használhatatlan - Ha fölényes intellektus társul hozzá, a pszichopata temperamentum elõnyökkel jár - különösen a vallási élet számára.
 

Második elõadás

A TÉMA KÖRÜLÍRÁSA

Az egyszerû vallásdefiníciók hiábavalósága - Nincsen egyetlen specifikus "vallási érzés" - Intézményes és személyes vallás - Mi itt a személyes ágra szorítkozunk - A vallás jelen elõadások céljára megadott definíciója - Az "isteni" terminus jelentése - Az isteni az, amely ünnepélyes reakciókat vált ki - Lehetetlenség pontos definíciókat adnunk - A szélsõségesebb eseteket kell tanulmányoznunk - A világegyetem elfogadásának kétféle módja - A vallás enthuziasztikusabb-lelkesültebb, mint a filozófia - Jellemzõje a lelkesülten ünnepélyes érzelem - Képessége arra, hogy legyõzze-meghaladja a boldogtalanságot - Az ilyen képesség szükségessége biológiai szempontból.
 

Harmadik elõadás

A LÁTATLAN VALÓSÁGA

Észleletek szemben az elvont fogalmakkal - Utóbbiak befolyása a hitre - Kant teológiai ideái - Rendelkezünk egyfajta valóságérzékkel, amely különbözik az egyes érzékek által adottól - Példák a "jelenlét érzetére" - A nem-valóságosság érzése - Az isteni jelenlét érzékelése: példák - Isten jelenléte érzetének más esetei - Az okadatolatlan tapasztalat meggyõzõ volta - A racionalizmus alacsonyabbrendûsége a hit megalapozásában - Akár a lelkesültség, akár az ünnepélyesség túlsúlyban lehet az egyén vallási attitûdjében.
 

Negyedik és ötödik elõadás

AZ EGÉSZSÉGES-SZELLEMÛSÉG VALLÁSA

Az ember fõ törekvése a boldogság - "Egyszer-született" és "kétszer-született" jellemek - Walt Whitman - A görög érzés vegyes természete - Rendszeres egészséges-szellemûség - Ésszerûsége - Mutatja ezt a liberális kereszténység - Optimizmus a tudomány-népszerûsítéstõl bátorítva - A "szellemgyógyászati" mozgalom - Hitvallása - Esetek - A rosszról szóló tanítása - Hasonlósága a lutheránus teológiához - Üdvözülés relaxáció útján - Módszerei: szuggeszció - meditáció - "emlékezés" - verifikáció - A világegyetemhez való alkalmazkodás lehetséges sémáinak sokfélesége - FÜGGELÉK: Két szellemgyógyászati eset.
 

Hatodik és hetedik elõadás

A BETEG LÉLEK

Egészséges-szellemûség és megbánás - Az egészséges-szellemû filozófia lényegi pluralizmusa - Morbid-szellemûség: két fokozata - Az egyes egyének fájdalomküszöbe nem egyforma - A természeti javak bizonytalanok - Minden élet kudarc - vagy hiábavalóan sikeres - Minden tiszta naturalizmus pesszimizmusa - A görög és római felfogás reménytelensége - Patológikus boldogtalanság - "Anhedonia" - Kveruláns melankólia - Az életöröm tiszta ajándék - Hiánya megváltoztatja a fiikai világ kinézetét - Tolsztoj - Bunyan - Alline - Morbid félelem - Az ilyen eseteknek az enyhüléshez természetfeletti vallásra van szükségük - Az egészséges-szellemûség és a morbiditás antagonizmusa - A gonosz problémájától nincs menekülés.
 

Nyolcadik elõadás

A MEGOSZTOTT ÉN ÉS EGYESÍTÉSÉNEK FOLYAMATA

A heterogén személyiség - A jellem fokozatosan tesz szert egységre - Példák a megosztott énre - Az elért egységnek nem kell vallásinak lennie - "Ellen-megtérési" esetek - Más esetek - Fokozatos és hirtelen egységesülés - Tolsztoj gyógyulása - Bunyané.
 

Kilencedik elõadás

MEGTÉRÉS

Stephen Bradley esete - A jellemváltozások pszichológiája - Az érzelmi izgalmak a személyes energia új központjait teremtik - Sematikus módok ennek reprezentálására - Starbuck a megtérést a normális erkölcsi éréshez hasonlítja - Leuba eszméi - Látszólag megtérni képtelen személyek - A megtérés két típusa - Az indítékok tudatalatti lappangása - Önfeladás - Fontossága a vallástörténetben - Esetek.
 

Tizedik elõadás

MEGTÉRÉS - befejezve

Hirtelen megtérés esetei - Lényeges-e a hirtelenség? - Nem, pszichológiai idioszinkráziától függ - A transzmarginális vagy szubliminális tudat létezése bizonyított - "Automatizmusok" - Az azonnali megtérések - úgy látszik - arra vezethetõk vissza, hogy az alany aktív tudatalatti énnel bír - A megtérés értéke nem a folyamaton, hanem a gyümölcsökön múlik - Ezek nem felsõbbrendûek a hirtelen megtérés esetén - Coe professzor nézetei - Megszentelõdés mint eredmény - Pszichológiai értelmezésünk nem zárja ki az Istenség közvetlen jelenlétét - A magasabb irányítás érzete - Az érzelmi "hit-állapot" viszonyai az intellektuális vélekedésekhez - Lueba idézve - A hit-állapot jellemzõi: az igazság érzete; a világ újként jelenik meg - Szenzoros és motorikus automatizmusok - A megtérések permanenciája.
 

Tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik elõadás

SZENTÉLETÛSÉG

Sainte-Beuve a kegyelem állapotáról - Jellemtípusok az impulzusok és gátlások egyensúlyának függvényében - Szuverén izgalmak - Ingerlékenység - A magasabb izgalom effektusai általában - A szent életen spirituális izgalom uralkodik - Ez permanensen kiolthat érzéki impulzusokat - Valószínû tudatalatti befolyások szerepe - Mechanikus séma a jellem permanens változásainak reprezentálására - A szentéletûség jellemzõi - Magasabb hatalom valóságának érzete - Lelki béke, jótékonyság - Kiegyensúlyozottság, belsõ erõ, stb. - Ennek kapcsolata a relaxációval - Az élet tisztasága - Aszkétizmus - Engedelmesség - Szegénység - A demokrácia és humanitás érzései - A magasabb izgalmak általános effektusai.
 

Tizennegyedik és tizenötödik elõadás

A SZENTÉLETÛSÉG ÉRTÉKE

Gyümölcseinek emberi értékén mérendõ le - Azonban Isten valóságáról is ítélni kell - Az "alkalmatlan" vallásokat kiküszöböli a "tapasztalat" - Az empiricizmus nem szkepticizmus - Individuális és törzsi vallás - A vallási kezdeményezõk magányossága - A sikert romlás követi - Extravaganciák - A túlzott jámborság mint fanatizmus - Mint teopata feloldódás - Túlzott tisztaság - Túlzott jótékonyság - A tökéletes ember csak tökéletes környezetbe illik - A szentek erjesztõ hatásúak - Az aszkétizmus túlzásai - Az aszkétizmus szimbolikusan a hõsi életet képvieli - Katonásság és önkéntes szegénység mint lehetséges ekvivalensek - A szentéletû jellem elõnyei és hátrányai - Szentek szemben az "erõs" emberekkel - Társadalmi funkciójukat kell tekintetbe vennünk - Elvont értelemben a szent a legmagasabbrendû típus, azonban a jelen környezetben kudarcot vallhat, úgyhogy vesztünkre válunk szentté - A teológiai igazság kérdése.
 

Tizenhatodik és tizenhetedik elõadás

MISZTICIZMUS

A miszticizmus definíciója - A misztikus állapotok négy jegye - A tudat világosan megkülönböztethetõ régióját alkotják - Példák alacsonyabb fokaikra - Miszticizmus és alkohol - "Az anesztétikus reveláció" - Vallási miszticizmus - Természeti aspektusok - Isten tudata - "Kozmikus tudat" - Jóga - Buddhista miszticizmus - Szufizmus - Keresztény misztikusok - Reveláció-érzetük - A misztikus állapotok erõsítõ hatásai - Negatívumokban fogalmaznak - Az abszolútummal való egység érzete - Miszticizmus és zene - Három következtetés - (1) A misztikus állapotok autoritással bírnak annak számára, aki bír azokkal - (2) De senki más számára - Mindazonáltal megtörik a racionalisztikus állapotok kizárólagos autoritását - Monisztikus és optimista hipotéziseket erõsítenek.
 

Tizennyolcadik elõadás

FILOZÓFIA

Az érzés elsõdlegessége a vallásban, a filozófia funkciója másodlagos - Az intellektualizmus azt vallja, hogy teológiai konstrukciói nem maradnak szubjektív mércék fogságában - "Dogmatikus teológia" - Isten attribútumairól adott beszámolójának bírálata - "Pragmatizmus", mint a felfogások értékének próbája - Isten metafizikai attribútumainak nincsen gyakorlati jelentõsége - Erkölcsi attribútumait rossz érvekkel bizonyítják; a rendszeres teológia összeomlása - A transzcendentális idealizmus vajon jobban szerepel-e? Elvei - Idézetek John Caird-tõl - Jók mint a vallási tapasztalat újramegfogalmazása, de nem kényszerítõek mint érvelõ bizonyítás - Amit a filozófia képes a vallásért tenni azáltal, hogy a "vallások tudományává" alakul át.
 

Tizenkilencedik elõadás

MÁS JELLEMZÕK

Esztétikai elemek a vallásban - A katolicizmus és protestantizmus ellentéte - Áldozás és gyónás - Imádság - A vallás úgy tartja, hogy a spirituális munka valójában az imádságban valósítja meg hatását - A vélemények három foka arról, hogy milyen hatás valósul meg - Elsõ fok - Második fok - Harmadik fok - Automatizmusok, gyakoriságuk a vallási vezetõk között - Zsidó esetek - Mohammed - Joseph Smith - Vallás és a tudatalatti régió általánosságban.
 

Huszadik elõadás

KONKLÚZIÓK

A vallási jellemzõk összefoglalása - Nem szükséges, hogy az emberek vallásai azonosak legyenek - "A vallások tudománya" csak sugallhat - de nem hirdethet - vallási hittételeket - Vajon a vallás a primitív gondolkodás "túlélése"? - A modern tudomány kizárja a személyiség fogalmát. Antropomorfizmus és a személyesben való hit jellemezte a tudomány-elõtti gondolkodást - A személyes erõk ennek ellenére valóságosak - A tudomány tárgyai absztrakciók, csak az egyéni tapasztalatok konkrétak - A vallás a konkrét által hat - Elsõdlegesen a vallás biológiai reakció - Legegyszerûbb mozzanatai: egyfajta bizonytalanság és egyfajta megváltás; a megváltás leírása - A magasabb hatalom valóságosságának kérdése - A szerzõ hipotézisei: 1. A tudatalatti én mint közvetítõ a természet és a magasabb régió között - 2. A magasabb régió, avagy "Isten" - 3. Valóságos hatásai vannak a természetben.
 

UTÓIRAT

A jelen munka filozófiai álláspontja mint "apránkénti természetfelettiesség" definiálva - Az univerzalisztikus természetfelettiesség bírálata - Eltérõ elveknek eltérõ tényekhez kell vezetniök - Milyen ténybeli eltérésekhez vezethet Isten léte? - A halhatatlanság kérdése - Isten egyetlenségének és végtelenségének kérdése: a vallási tapasztalat ezt a kérdést nem válaszolja meg igenlõen - A pluralista hipotézis jobban megfelel a mindennapi gondolkodásnak.