Az "európai egyetem" bonyolult problematikáját részben történeti-társadalmi, részben elméleti-filozófiai szempontok szerint kívántuk feldolgozni. Egyrészt tehát figyelmet fordítottunk "univerzitás" és "modernitás" kölcsönviszonyának elemzésére, valamint törekedtünk a kontinensünkön kialakuló oktatási rendszerek "hagyományos" és "modern", vagy más megközelítésben "premodern", "modern" és "posztmodern" fejlõdési szakaszainak minél világosabb megkülönböztetésére. Az ún. modern egyetem korszakán belül egyébként természetesen adódik egy-egy "koramodern", "klasszikusan modern" és "késõmodern" fejlõdési szakasz megkülönböztetése is. Másrészt pedig megtettük az elsõ lépéseket az egyetemi rendszerek valamilyen társadalmi-történelmi tipológiájának vázlatos kidolgozása felé, különbséget téve például a "modern" egyetem bizonyos "nemzeti", "regionális" és "kontinentális" modelljei között. Végül, kutatócsoportunk tagjai néhány olyan, többek között a felsõoktatási szféra mûködési mechanizmusainak pontos megértéséhez is nélkülözhetetlen általános fogalom, elméleti kategória tisztázására törekedtek, amelyek - mint például a "modell" és a "funkció", az "autonómia" és az "integráció", illetve a "reform" és a "válság" kategóriái - a nyugati világ egyetemi rendszereinek alapvetõ problémáival kapcsolatosak, s ezért mind a hazai, mind pedig a külföldi oktatáspolitikai vitákban állandóan napirenden vannak.
Tóth Tamás